Barsy Sarolta
Barsy Sarolta
növénynemesítőArad, 1903. november 20. – Budapest, 1980. április 20.
 |
 |
 |
Család
Apja Barsy Aurél, állami alkalmazott Aradon, anyja Gallov Erzsébet, akit Mosonmagyaróvárhoz rokoni szálak kötnek. Sarolta az aradi Kereskedelmi Középiskolában, 1921-ben érettségizett, majd átköltözött szüleivel Magyarországra.Mosonmagyaróvár
Egy ideig újságíróként dolgozott, majd 1930-ban elkezdte tanulmányait az Óvári Mezőgazdasági Akadémián. 1933-ban az első női hallgatóként szerzett diplomát. Egy éven át az Eszterházy uradalomban dolgozott, innen 1934-ben a Magyaróvári Országos Növénynemesítő Intézetbe került. 1938-ban asszisztens, 1944-ben pedig osztályvezető főadjunktus lett. Segédkezett a Hajas-Rázsó kézikönyv sajtó alá rendezésében, ami Gazdaszámok 70 táblázat a gazdasági gyakorlat minden ágából címmel jelent meg. 1946 őszén egyéves felsőfokú tanfolyamon is részt vállalt oktatóként.Munkássága
A modern értelemben vett burgonyanemesítés és kutatás pontosan 60 évvel ezelőtt indult el Keszthelyen. A kormány országos mezőgazdasági kutató hálózatot hozott létre, aminek egyik intézménye a Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, aminek Keszthely volt a központja. Barsy Sarolta 1949-től foglalkozott burgonyanemesítéssel, a kutatómunkát Martonpusztán kezdte, majd 1951-től a Somogy megyei Mariettapusztán folytatta. Telephelye 1954-ben a keszthelyi kísérleti intézethez, 1960-ban a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiához tartozott. 1969-es év végéig dolgozott itt, mint tudományos főmunkatárs.
1959-ben a Somogyi sárga burgonyafajtát nemesítette, majd 1960-ban a Somogyi korai fajta előállításán együtt dolgozott Taróczy Herberttel. 1961-ben a Somogyi sárga kifli,1971-ben a Somogy gyöngye burgonyafajtát kísérletezte ki. Ez utóbbi hozta a legnagyobb sikert számára. A kísérletezésben Walter Károly segítette, Ö is Mosonmagyaróváron dolgozott régebben.
Dr. Kapás Sándor szerint „Barsy Sarolta rendkívül céltudatos és nagy munkabírású nemesítő volt, aki állhatatosságával s a primitív viszonyok közötti kitartásával példaképe lehet az utókornak. Olyan fajták előállítására törekedett, amelyek a vírusbetegségekkel szemben ellenállóak voltak, de megfeleltek a fogyasztók által támasztott igényeknek is.”
1962-ben megkapta a Kossuth-díjat az első nő, aki ezt a rangos elismerést kiérdemelte.
1973-ben Fleischmann Rudolf emlékérmet kapott. 1989-ben egy fajtajelöltet róla nevezték el Saroltának. Szeretett volna betegségeknek ellenálló rózsaburgonyát kitenyészteni, de ezt már nem érte meg. Növénynemesítő munkáját 67 évesen korában, 1970-ben fejezte be. Ekkor költözött vissza Mosonmagyaróvárra, a városhoz kötötték fiatal évei, egykori munkahelye, valamint szülei sírja. A Pozsonyi út 59.szám alatti családi házban lakott.
1980. április 20-án halt meg egy baleset következtében. Sírja a mosonmagyaróvári temetőben található.
Burgonyafajták
Hazánkban a 19. sz. végén próbálkoztak burgonyanemesítéssel, olyan sikeresen, hogy az 1920-as évekre már híresek voltak burgonyanemesítő körzeteink. Kisvárdán nemesítették a Margit, az aranyalma, a kisvárdai rózsa, a mindenes, Tornyospálcán a gülbaba, Marietta-pusztán (Somogymegye) a somogyi sárga, a somogyi korai, a somogyi sárga kifli, a Somogy gyöngye fajtákat.
Somogyi korai krumplifajta leírása:
Különleges, egyedi jellemzők: az egyik legkorábbi, nagy terméstömeget adó, korai szabadföldi termesztésre és téli burgonyának is alkalmas fajta. A burgonya gumója ovális, 6-8 cm átmérőjű, héja finom szövetű, világos okkersárga, a szemek középmélyen helyezkednek el, a húsa színe sárga. Gumóhozama igen nagy, közepes keményítőtartalommal. Télálló, jól eltartható fajta. Étkezési értéke igen jó.
Forrás
Tímár Lajos : Városunk polgára volt a Barsy Sarolta. In: Moson Megyei Műhely 2005. 1. sz. p. 41-44.Kettinger Gyula: Száz éve született Barsy Sarolta. In: Mosonvármegye, 2003. január 15. p. 15.
A KKMK online katalógusában a következő tárgyszavak alatt található egyéb forrás
Barsy Saroltamezőgazdaság
növénytermesztés
Mosonmagyaróvár
Kossuth-díj